Wigner Jenő így emlékezett vissza erre a napra: „- Szerda reggel  a stadion alatt lévő nagy 10-szer 20 méteres teremben már 8. 30-kor gyülekezni kezdtünk. A terem közepén egy nagy halom fekete grafit volt, rajta fa tartórudak látszottak. A máglya alaprajza négyzet…

1942. december 2-ára Szilárd alapötlete alapján, Fermi vezetésével Zinn építette fel az "atommáglyát". A helyszín a Chicagói Egyetem sportstadionjának lelátója alatti helyiség volt. A padozatra egy kis neutronforrást helyeztek. Erre egyre több grafittömböt helyeztek,…

Köztes megoldásként Fermi a szenet javasolta. Így tehát az első atommáglya terve roppant egyszerű volt: uránium és szénpor keveréke. Szilárd Leó mutatott rá egy másik problémára: közepes energiákon az uránmagnak úgynevezett rezonanciái vannak. A rezonanciaenergián az uránmag…

Az uránatomok (mind a 235, mind a 238-as tömegszámú) hasadáskor nagyenergiájú neutronokat bocsátanak ki. Az urániumot viszont a lassú neutronok hasítják jól, a gyorsakat hajlamosabbak befogni. Ezért a neutronokat praktikus lelassítani. Ehhez valamilyen kis tömegszámú elemet kell az…

Az amerikai kormány tétlenségét a híres londoni MAUD-jelentés (Military Applications of Uranuim Desintegration) törte meg, felgyorsítva az Einstein és a magyar tudósok által kezdeményezett folyamatot. A MAUD-jelentés megdöbbentő információkkal szolgált: két disszidált német…